2015. szeptember 14., hétfő

Az az egyik legfelemelőbb élmény egy fárasztó munkanap után, amikor a fásult, rohanó budapesti tömegközlekedésben egy kedves gesztussal találkozom :) Mintha egy pillanatra besütne egy melengető fénysugár.

Engem mindig annyira feltölt, amikor tapasztalok valamit az emberi jóságból, amiben azért eredendően hiszek.. Mivel sokat jófogásozom, a legkülönfélébb emberekkel ismerkedem meg adás-vétel kapcsán. Van, aki flegma, de vannak meglepően kedves emberek: egy srác például Törökbálintról hozott be nekem egy ruhásszekrényt és egészen a nagyszobáig vitte a lapraszerelt elemeket. Ráadásul kiderült, hogy a bátyámmal egy osztályba jártak Pécsre, középiskolába :)) Nagyon jóleső élmény volt, úgy szeretem az ilyen véletleneket! Vagy az oszkározással is csupa jó tapasztalataim voltak. Ismeretlen emberek jókat beszélgettek, elérhetőséget cseréltek, szinte barátokká váltak egy-egy utazás alatt. Szeretem a kifejezetten ilyen céllal megalkotott közösségépítő lehetőségeket, főként ha személyes kontaktusra építenek! Legyen az az oszkár, szemétszedő nap, vagy éppen a közösségi kertek. Ami arra épít, hogy az emberek jók, bíznak egymásban, és szívesen segítenek, sőt szívesen barátkoznak addig ismeretlen emberekkel és emellett szívesen tesznek valamit a közösségért. Mindezt vagy önkéntes munkában, vagy csak költséget számolva el..