Sajtószemle

Kedvencem még mindig a Nők Lapja :)

2 héttel ezelőtti számukból szeretnék idézni, néhány útravaló gondolatot..


Apák Napja - Krúdy Tamás írása

"Elnézem a 3 és fél éves kislányomat.. Tudom, hogy fontos vagyok neki, de hogy mennyire, annak a tudatosításában segített Tara Hedman amerikai mentálhigiénés tanácsadó, aki leírta, hogy az ilyen korú kislányok mit kérnének az édesapjuktól, ha el tudnák mondani..
Ahogy te szeretsz engem, én is úgy fogom szeretni magam.
...Onnan fogom megtanulni, hogy miként bánhatnak velem, ahogy te az anyámmal bánsz.
Meg kell tapasztalnom a te védelmező fizikai erődet, hogy megtanuljak bízni a férfiak fizikalitásában.
...Ha te megtanítasz, hogy milyen érzés biztonságban lenni, amikor veled vagyok, akkor jobban fogom tudni, hogy miként védjem meg magam azoktól a férfiaktól, akikkel nem az.
Taníts meg a művészet, a tudomány és a természet szeretetére, és én megtanulom, hogy az intellektus fontosabb, mint a ruhaméret.
...Ha képes vagy gyengéden viselkedni, akkor megtanítasz elfogadni a saját sebezhetőségemet és nem félni tőle.
...Azzal, hogy tiszteled a nőiességemet, megtanítod, hogy minden, ami velem kapcsolatos, tiszteletre méltó..."


Egerszegi Krisztina - Szegő András interjúja

"Nekem nagyon szép gyermekkort biztosítottak a szüleim, és ha ezt én is tudnám biztosítani a a gyermekeimnek, nagyon elégedett lennék. Szabadságot adtak.."

"Hát így élünk együtt. A gyerekeket nem tulajdonainknak, hanem társainknak tekintve. Mi próbáljuk korunkból adódó tapasztalatainkat átadni nekik, ők meg a maguk természetes rácsodálkozásával figyelmeztetnek rendre következetlenségeinkre, gyengeségeinkre, és nem hagyják, hogy rutinná szürkülhessenek mindennapjaink. Úgy érzem, határozottan jót teszünk egymásnak. Én biztosan sokat tanultam az életről, általuk.
- Például?
Hogy mi az elfogadás, mi a szeretet, mi a felelősség, mi az odafigyelés, sőt azt is, hogy mi a szerelem. Hiszen amióta itt a család, bensőségesebbé vált Ádámmal is a kapcsolatunk..."


Jobb adni, mint kapni? - Oravecz Éva Csilla írása

"A segítségkérés egészséges dinamikája szerint ugyanis az lenne a domináns pozícióban, akitől kérnek. Éppen ezért ódzkodnak sokan bárkitől is segítséget kérni, mert kérni azt jelenti, az ember adósa lesz a másiknak, alárendelt helyzetbe kerül tőle, és ezt a kényelmetlen helyzetet igyekszik minél hamarabb ismét kiegyensúlyozottá tenni, azzal, hogy a szívességet valamilyen formában viszonozza...
Másrészről a kérés igazából csak addig számít kérésnek, amíg annak, akitől kérnek, megadják az adás szabadságát. Amíg a kérést fogadó nem érzi sarokba szorítva magát attól, hogy nincs módja a kérésre nemet mondani. A segítségkérés eredeti forgatókönyve szerint ugyanis a segítségkérőnek kellene erőfeszítéseket tenni azért, hogy megőrizhesse az önmagáról alkotott pozitív véleményét. Az elvárásként megfogalmazott kérések esetében azonban fordul a kocka, és a kérést fogadónak kerül veszélybe az énképe, mondván: ha nem teszem meg, amit elvárnak tőlem, akkor nem vagyok rendes ember..
Az internet erősíti azt a fajta karaktert, akinek mindig ötletei vannak arra, hogy mások hogyan tehetnének érte valamit. Akinek az önmaga érdekében tett erőfeszítései kimerülnek abban, hogy e-mailt fogalmaz. Elfeledkezik azokról a lépésekről, amelyeket másnak kell helyette megtenni. Kivattázott helyzetet akar, ahol mások energiáját használja arra, hogy neki mondják meg mit tegyen, hányra és hová menjen, hogy az élete megoldódjon. A "neked nem kerül semmibe elintézni" mondatban eleve ott rejlik az utalás arra, hogy valaki a saját maga által tett erőfeszítéseket hajlamos öttel szorozni, a másokét pedig bagatellizálni"

Amit Mikitől tanultam..

Jó néhány éve már, hogy elkezdett érdekelni a természettudományos beállítottságú emberek gondolkodása..
Engem lenyűgöz a körülöttem lévő világ bonyolultsága és mélyen tisztelem azokat, akik időt és energiát nem sajnálva mélyednek el az ezeket magyarázó egzakt tudományok részleteiben.. Mindig szívesen hallgatom, ha mesélnek erről..

Miki is ilyen ember. A reál tárgyakért - különösen a matematikáért - rajongó, egyetemet végzett testvér. Arról kérdezősködtem tőle, hogy miként jut egy ilyen beállítottságú ember arra a következtetésre, hogy Istenhez kell fordulni.. Azt mesélte, hogy a tanulmányai alatt megismert rendszerek és törvények egyszerűen lenyűgözték. És minél jobban elmélyedt ezekben, annál kevésbé volt képes elhinni, hogy mindent, de mindent a vak véletlen alakított így. Először felmerült benne a tervezés gondolata, majd lassan egy Tervezőé.. Aki ráadásul kiváló fizikus, matematikus, kémikus, stb. A megismert rendszerekben nem csak roppant intelligenciát látott, hanem eleganciát is. Finoman hangolt eleganciát..

Elkezdte kutatni a vallásokat, elolvasta a szent könyveket és kereste ennek a finoman elegáns intelligenciának a nyomait. Ez volt a szűrője. Hogy ahol majd ugyanezt az érzést érzi, az lesz az igaz vallás. Sok vallást eleve ostobaságnak tartott, mert nem hagyománytisztelettel közelített feléjük, hanem a józan ésszel. És mert olyannyira felfedezhető volt rajtuk az emberi gondolkodás, hogy a tökéletlen emberi fantázia szüleményei.. És akkor elolvasta a Bibliát. És megtalálta, amit keresett! Egy olyan művet, amely összetett ugyan, de mégis érthető azok számára, akik kutatják. Egy évszázadokon, sőt évezredeken átívelő történetet, mely csodálatos belső összhangot mutat, van egy fő témája, mely végigvonul az egész könyvön, mely megadja a választ az élet nagy kérdéseire: elmeséli a múltat és megmutatja a jövőt. Tele van próféciákkal, prófétai előképekkel, ugyanakkor időtálló, a mindennapi életben alkalmazható bölcsességekkel. Nincsenek túlkapások benne. Azt mondta, hogy a szent könyvek közül egyedül a Biblia magyarázza meg saját magát. Hogy elég ezzel a módszerrel kutatni benne és az ember megtalálja a válaszokat és felfedezi az összefüggéseket. Végére mehetetlen információs tárház, melyben minden mindennel összefügg. Sehol egy gondolat, ami kilógna a sorból.. És ez a könyv nem hagy kétséget az Szerzője felől, nevén nevezi és részletesen bemutatja őt és azt, hogy milyen imádati formát fogad el. Ebből rájött, hogy nem lehet minden vallás jó.. Mert nem az embereknek kell különböző utakon közeledni Istenhez, hanem Isten az, aki meghatározza, hogy milyen imádati forma a számára megfelelő.. Mindezeket egyetlen másik szent könyv sem mutatja be!

Miki ezen az úton jutott el a legnagyobb Tervezőhöz. Számtalan vallást megvizsgált, rengeteget olvasott, sok vallásos helyen megfordult. És végül az emberiség legelterjedtebb könyvénél lyukadt ki. Ennél a minden tekintetben páratlan remekműnél! Aki ez a könyvet egyszer is elolvassa, többé nem lesznek kétségei!

Kedves Olvasóim!

Újra tavaszodik.. A megújulás, újjáéledés időszaka ez..

Guiletta tehet igazából róla.. Ettől az évtől sokat gondolkodtam, hogy mitévő is legyek a blogommal.. Úgy éreztem, sok mindent elmondtam, elmeséltem, (ki)adtam magamból, aminek nyoma maradt itt, az interneten, a kitörölhetetlen és végtelen virtuális világban. Nem kis felelősség ez.. Mostanra majd 2 évig követhette életem alakulását, aki velem tartott.. S aztán eljött az a pont, hogy bezárni vágytam már a közlési csatornát. Kicsit kifogytam a mondanivalóból, úgy éreztem, kezdek lassan közhelyessé válni, nehéz időszakokon mentem keresztül, amiket át kellett élnem és le kellett zárnom. Magamban..

Eltelt 3 hónap és emelt fővel mondhatom, hogy mint harcos városi amazonhoz illik, megküzdöttem az elemekkel, önmagammal, szívemmel-lelkemmel, s mostanra eloszlottak a viharfelhők.

Edzettebb és céltudatosabb vagyok, mint korábban bármikor. A fájdalmak új leckékre tanítottak meg.. Nincs múltbanézés, évődés, gyötrelem. Úgy van minden, ahogy lennie kellett. A jövő van, a célok, és én. Harmincévesen. Talán későn érő típus vagyok és minden állomásra kerülőúton jutok csak el az életben, de már megszoktam és nem bánom, hogy így van :)

Minden múló napot és évet értékelek. Izgalommal várom a további fejleményeket. Úgy szívom magamba az aktuális történések testi-lelki tanulnivalóit, mint a szivacs. Gyermeki rácsodálkozásom és kíváncsiságom semmit sem csillapodott, sőt! Belevetem magam bármibe, amiből újat tanulhatok, amit akár csak egyszer is láthatok, hallhatok, tapinthatok, érzékelhetek - átélhetek. Vizuális emberként nagyon vágyom az ingereket. Nagyra értékelek minden új ismeretséget, barátságot. Az emberi kapcsolatok az éltető elemeim. A beszélgetés, a gondolatcsere, a tanulás. És a gyorsan változó és intenzív ingerek feldolgozása. Magányos elmélkedés, a fejemben örök fogalmazás, mintha egy képzeletbeli könyv oldalait írnám, lapozgatnám. Mintha mesélő levelet fogalmaznék. Mintha egy közeli, ám mégis távol élő barát vagy éppen születendő gyermekeim számára gyűjteném az emlékeket, tanulságokat..

Mostanában folyamatosan projektekben gondolkodom. Szeretem ezt a szót, ezt a fogalmat. Volt ez a munka-projekt, most lakás-projekt van, vagy éppen fotó-projekt. Fotóban sem "a fotó" érdekel, hanem sorozatok, projektek. Újfent belevetettem magam az ezirányú fejlesztésbe. Új tervek fogalmazódtak meg bennem az elmúlt hosszú időszak után / alatt, amíg nem emeltem keresőt a szemem elé.. És a technikával is jobban foglalkozom. Meg az utómunkával is.. Tetszenek a divatos témák, az aktuális trendek, irigykedve nézem, aki ezekben kiteljesedik és magas fokon űzi. De az én utam valahogy mégis más.. Másról, máshogyan akarok mesélni.. Guiletta Giuccardi tehet igazából róla, hogy újra itt vagyok és mesélek.. Új szokást vezettem be az utóbbi időben. Olvasok, olvasok és olvasok. Főként szépirodalmat. Lefekvés előtt, villamoson, buszmegállóban, mindenhol.. Nagyon jól esik. Könyvesboltokat járok, fülszövegeket böngészek és listára veszek könyveket. A múltkor a Kálvin tér közelében egy lassan langyosodó kora tavaszi estén egy könyvesbolt előtt 100 Ft-ra leárazott könyvekbe botlottam. Kellemes zene csalogatott közelebb na meg az olcsó ár :) Kezembe fogtam, megszagolgattam a régi köteteket.. Egyen megakadt a szemem: Székely Júlia - A Halhatatlan Kedves. Nem volt fülszöveg, ellenben volt 500 oldal apró betűkkel. Izgalmas kalandnak bizonyult, hogy felfedezzem ki is lehet ez a Halhatatlan Kedves. És mindezt egy kávé áráért megtudhatom. Megvettem a könyvet és nagy-nagy beleéléssel olvasom. Reggelente a villamosan olyan, mintha egy folytatásos sorozatot néznék. Nagyon szeretem a stílusát és a téma is érdekes. Nem árulom el miről szól - nézzetek utána ;) Hát így ismeretem meg Guliettát. A regénybéli szépasszonyt, aki szenvedélyesen szeret mesélni és meséket hallgatni.. És akkor azt éreztem, hogy én is ilyen vagyok - és újra mesélni szeretnék!

Mesélni tartalmas meséket. Impressziókat. Felvillanó érzéseket. Elmémen keresztülfutó gondolatokat..
Andrással újabb és újabb világokba csöppenek. Filmezni járunk. Ma voltunk az egy hete frissen felújított, csodálatosan szép Vigadóban. A Magyar Örökség Díj díjátadóján. Régi rendszerből jött, évtizedes eszmékhez ragaszkodó, hagyománytisztelő idős emberek világában jártunk.. Csodás vizuális inger, ami az elragadó épületet illeti.. Nemrég olvastam róla, hogy a századeleji legfelsőbb körök fő szórakozóhelye volt ez az épület. Bálok, estélyek, nagy megismerkedések, párválasztás, politika színhelye.. Ahogy lassan lépkedtem a díszteremhez vezető, vörös szőnyeggel borított lépcsősoron és szembetalálkoztam egy óriási tükörrel, mintha egy filmben lettem volna, elképzeltem, amint hatalmas, abroncsos szoknyás hölgyek közlekedtek itt, karjukon csokornyakkendős, frakkos úriemberekkel.. De eszmei értéke volt annak, hogy ezek az éltes, sokat tapasztalt, kedves idős emberek megálltak az asztalomnál egy-egy szóra. Meséltek nekem, beszélgettünk.. Például megismertem Jávor Zoltán írót, aki többek közt a csodálatos és gyönyörű színésznőről, Szeleczky Zitáról írt könyvet. Még elérhetőséget is cseréltünk :) Egy másik kedves író nekem ajánlotta finoman udvarló, bájos kis 4 soros versét :) Eztán a hármas kis forgatóstábunk csapatépített a Kalotaszegi út sarkán lévő pizzázóban. Végül alulmaradtam a pizzaevő versenyben, de régen mulattam ilyen jól, mint a mai társaságban :)

Egyébként - ez már mellékes információ - a Virtuális Erőmű Program Nonprofit Kft-nél találtam meg a helyem projektasszisztensként. Úgy néz ki, életem eddigi legjobb munkahelye elé nézek..

Szóval mesélni fogok Nektek! Akkor, mikor lesz mit! Mikor lesznek impressziók, felvillanó érzések, keresztülfutó gondolatok. Szabatosan, vagy tőszavakban, ahogy a mondanivaló és lelkem megkívánja!
Remélem újra visszataláltok hozzám és itt maradtok merengeni, feltöltődni..

Tavaszodik, új programok várnak. Szabadtéri események, fesztiválok, koncertek, baráti beszélgetések. Legközelebb, úgy tervezem Mikiről mesélek nektek..

Jó éjszakát Mindenkinek!