No, hát holnaptól hivatalosan is Getro-s leszek!
Néhány céges kép tegnapról :)

Entertainer

Végre megvan ez a szám!!!!!! :)))

És egy meglepetés videó a BSS-től ;)

http://bss.sch.bme.hu/video/parkett-klub-modern-party-20121120

Oké-oké.. Tudom, mostanában sokat változtatgattam az oldal külsejét. Viszont olyan sokféle sablon van, a bőség zavara, hogy az ember milyet is válasszon. Hogyan is legyen az oldal elrendezése, milyen modulok legyenek benne, milyen legyen a háttér, a betűtípus, a színvilág és legfőképp az összhatás, az egész oldalt meghatározó stílus. A fejlécben lévő képpel kicsit egyedibbé tudom tenni a blogomat, viszont oda nagyon nehéz jó képet találni. Aminek megfelelő a mérete például. Sajnos mindent csak így, mozaikban lehet megjeleníteni. Meg szeretnék egy otthonosságot, melegséget sugárzó képet, inkább enteriőr félét, nem is túl modernet, nem is túl régit, nem is sok dologgal telezsúfolva, hogy a főszereplő a kanapé legyen. Egy olyan szobát mutatnék be, amiben magam is szívesen laknék, hívnék meg vendégeket..

Egyébként egészen büszke vagyok magamra, mert tegnap zakuszkát főztünk be Klárival :) Nagyon kellemes élmény volt! Reggel együtt mentünk a piacra bevásárolni, aztán nekiálltunk pucolni, tisztítani, aprítani, darálni. Kitisztítottuk az üvegeket. Klári ügyesen összekeverte a hozzávalókat és fűszerezte a finom zöldségkrémet, aztán az egészet lassú tűzön összefőztük. A zakuszka egy paprikakrém, jellegzetes erdélyi étel, amelynek számtalan változata létezik. Mi most a babosat készítettük el. Kápia paprika, zeller, répa, alma, hagyma, paradicsompüré és természetesen bab kellett bele. Sóval, fehérborssal és babérlevéllel ízesítettük. Délután 4-re kerültek az üvegbe. Klári szépen becsomagolta az én részemet. Nagyon jó érzés volt egy kosárral a karomon hazamenni, amiben guszta üvegek sorakoztak :) Pirítósra és tésztára egyaránt nagyon finom és télen igazi vitaminforrás, nagyon egészséges!

Jelentem, a tegnapi napon is mosolyogva suhantam el biciklivel a rakparton araszolgató autók mellett :) Hogy miért épp a tél beállta előtt jöttem én rá, hogy mennyire jó a városban biciklizni?! Egy kellemes 40 perc alatt simán beérek a céghez, otthonról. Most már elég régen hallgattam Váczi Esztert, úgyhogy hazafelé ő dalolt nekem arról, hogy hogyan is utazik :) Itt meghallgathatod Te is, nagyon szeretem ezt a számot: http://soundcloud.com/gatos-ivan/gy-utazom Csak képzeld el, hogy Te is erre a ritmusra tekersz és közben gyönyörködsz a városban! Hmm.. De Eszter régi dalait is jó volt újra hallgatni. Még sárgulnak a fák a bicikliút mellett, még szállingóznak róluk a levelek. A Bem rakpart szép, szecessziós épületei, az egymás mellé épült hotelek és utcai kávézók, a lágy fények, a régi sárga villamosok, mind-mind olyan kellemes hangulatot árasztanak. Esténként is, hisz mire hazafelé megyek, addigra már régen besötétedik. De mindig megcsodálom a túloldalon az Országházat, vagy a budai oldalon a kivilágított Lánchidat és a Gellért Szállót is. Sőt, végre a Rudas is megszépült! Még nincs teljesen kész, de a homlokzat nagy része már gyönyörűen helyre lett állítva. Tekerés közben mindig olyan felszabadult érzést érzek, mintha minden gondom elillanna! Gyakran gondolok arra, hogy majd nosztalgiával fogok egyszer visszanézni ezekre az időkre, amíg ilyen szabad voltam.. De a fürdőkről jut eszembe - képzeljétek, a Getronics fizetésem mellé fitnesz bérletet is fogok kapni, de jó! Mehetek edzeni és szaunázni decembertől - már alig várom!!! :) Méghozzá a Life 1-be, ami a Corvin sétányon van és egészen elitnek számít pesti körökben. Szerencsére innen hamar ott van a 4-6-os villamos. Közben Zsolttal is dolgozgatunk, lassan kapok céges e-mail címet és céges telefont is. Szóval alakulnak a dolgok és lassan kezdem elhinni, hogy újra stabilizálódnak majd a dolgaim.. Ennek örömére most megyek és csinálok magamnak egy finom, meleg teát, még jó, hogy délutánonként, pláne pénteken ilyen kis csendes hangulat van a cégnél..

Relax

Valahogy napok óta ilyen zenére vágyom..
Ezekkel a lágy dallamokkal kívánok mindenkinek nagyon szép álmokat!

Milyen jól indult a ma reggel - egy bibliatanulmányozással, méghozzá egy olyannal, amit én vezetek ezentúl :) Ez a kedves hölgy néhány találkozás után múlt vasárnap magától eljött a gyülekezetbe! Micsoda kellemes meglepetés volt! Ráadásul vasárnap délután újra találkoztunk Bélával, a BME-s mérnökkel. Egyre szellemibbek vele is a beszélgetéseink. Sokat beszélgetünk Isten létezéséről, a teremtésről, most legutóbb pedig többet a Biblia hitelességéről, hogy mitől is annyira különleges ez a könyv. Közben már kiolvasta a Teremtő könyvet és a két új füzetet is ebben a témában! Még sok benne a kérdés, de nagyon tisztelem az alázatot, amit a válaszaink, a Biblia válaszai iránt mutat! Erről jut eszembe, van egy érdekes interjú egy biokémikussal a januári Ébredjetekben: http://www.jw.org/hu/kiadvanyok/folyoiratok/g201301/interju-egy-biokemikussal/

A mostani főoldalról pedig ez a kedvenc képem - vajon miért? :)

Na, hát vége a jó életemnek :) Most meg hirtelen annyi munka lett, hogy már attól tartok sok is lesz! Felvettek a Getronics-hoz napi 4 órába, de ahogy látom, az eddigiekhez hasonlóan, ez gyakran lesz több. Elvileg délutános recepciós lennék, gyakorlatilag meg pl. csütörtökön is 8 órában leszek itt. Ezek mellett elkezdtem dolgozni egy régi ismerősömnek, Macsali Zsoltnak is. Ő egy asztalos vállalkozó. És igyekszem neki besegíteni az ügyes-bajos dolgai intézésében, adminisztrációban, rendezvényszervezésben, stb. Szóval nem lesz egyszerű mindezt úgy organizálni, hogy az utazás is időt vesz el, meg nyilván a szolgálatba is minél többet szeretnék menni. És még kéne kikapcsolódni, sportolni, olvasni.. Szóval kell majd egy nagyon jó időbeosztást csinálnom, amennyire a változó körülmények engedik. De azért igyekszem megfelelni a növekvő kihívásoknak, remélem mindenhol azt tudom majd nyújtani, amit elvárnak tőlem..

Ma sem hagylak benneteket jó zene nélkül :) Az új piros kanapémhoz kerestem egy igazi finom háttérzenét. Azt hiszem Berry White-nál jobbat nem is találhattam volna!

Dolgos hétköznapok vannak mögöttem. A tegnapi nap kifejezetten hosszúra sikeredett, bent voltam majd 11 órát. Ma-holnap nem megyek, bevallom, ma jól is esett reggel tovább aludni. És mégis, kedden nekiindultam este, hogy munka után még sétálok egy kicsit a Duna-parton és hát végül szép lassan hazamentem gyalog. Két órás séta volt, de nagyon jól esett. Mindig meglepődöm magamon is, hogy mekkora mozgásigényem van, pláne a friss levegőn. Csak a Batthyányiig, csak még a Lánchídig, csak még az Erzsébet-hídig, na jó, a Gellért-téren már tényleg felszállok valamire. Így szoktam beszélgetni magammal, aztán mégis engedek, engedem, hogy hazáig menjek, ha már a Móriczig elgyalogoltam :) Ott már meg is éheztem, vettem abban a cukrászdában egy finom szilvás péksütit, ahol ilyen óriás méretű cukrászsüteményeket árulnak, ott a Wikinger mellett. Azt eszegettem hazafelé menet. Nem is lekvár volt benne, hanem igazi szilva, valami befőttféle. Hétfőn este nagyon jól esett a tánc is. Lassan, de biztosan haladunk a figurákkal és mindig jó érzés megtanulni valamit, aztán gyakorolni és érezni, hogy már megy :) Szeretem a táncban azt is, hogy nagyon kell ám használni benne a fejünket, az agyunkat, a folyamatos lépések és figurák miatt és nagyon erős testtudatot is ad. Sokkal koordináltabb, összeszedettebb, finomabb lesz az ember mozgása. Én nem voltam jó ezen a téren, de mára sokat nőiesedtek a mozdulataim.
Ami a mozgást illeti, mivel ma lejárt a bérletem, elhatároztam, hogy egy időre erősíteni fogom a pesti bringások táborát. Először is eltoltam a bicajt egy szervízbe, ahol kaptam az első kerék szelepéhez ilyen átalakítót, hogy biciklisből autós legyen. Csak 300 Ft volt, de ezentúl nem kell csalódnom ha benzinkútra megyek kereket pumpálni. A szervízben a srácok kedvesen fel is fújták az első kerekemet. Aztán nyeregbe pattantam és meg sem álltam a munkaerő-kölcsönzőig, a Déli-pályaudvarig. Rendeztük a papírokat, a pénzt. Aztán lent a Krisztina körúton mentem visszafelé. Elkerekeztem az Allee-ig, ott lezártam a bringát. Most kaptam Hajnikától a zárat, aggódtam is így otthagyni a biciklit, olyan furcsa érzés volt :) Közben vásároltam a dm-ben meg a csarnokban. Vettem egy szőke hajfestéket is, éppen most várom, hogy leteljen a hatóidő :) Jut eszembe, Zsu is meglátogatott bennünket hétfőn este, mennyi ajándékot kaptunk tőle, ezúton is még egyszer nagyon köszönjük!!!! :) A bögréket már felavattuk! Az biztos, hogy nagyon jó volt bringázni, még így a hidegben is, ha jól felöltözik az ember. Nem is tudom mikor szabadult fel bennem utoljára ennyi boldogsághormon :) Jó kis zenéket tettem be és így szinte repül az ember! Azt tervezem, hogy a Getronics-ba is bringával járok majd. Elég, ha csak lent a parton végigkerekezek. Szerintem egy fél óránál nem lehet több és mégsem kell háromszor átszállnom. Csak ne essen! Vettem ma céklalevet is végre. Rámfér egy kis vasutánpótlás. Sajnos tegnap majdnem kórházba kellett mennem, mert elkezdődött egy allergiás roham, de szerencsére elégnek bizonyult a calcium injekció. Nagyon örültem, hogy megúsztam az ügyeletet, meg az infúziót. Mindenesetre jelzésértékű volt a dolog, az biztos, hogy figyeljek oda magamra, kicsit sok lelkileg, ami mostanában innen-onnan ért.. Viszont úgy tűnik, hogy nemsokára felvesznek véglegesen a Getronics-hoz 4 órába :) Nagyon remélem, hogy így lesz, tényleg igazán jól érzem ott magam! Nem ártana már egy kicsit munkafronton és anyagilag is egyenesbe jönnöm. Bár amíg ilyen finom zakuszkát meg szép ruhákat kapok Kláritól, meg illatos süteményeket Hajnitól, addig nem panaszkodhatok :)

Így jó

Libri

Igen-igen, Sári már tudja miről fogok ma írni :) Ebéd után, az Allee bejáratánál, a kirakatot nézegetve becsábultunk a Libri könyvesboltba. Úgy egy éve (vagy kettő?) jártam utoljára Libriben, a Westendben, amikor célzatosan mentem megvenni a kiszemelt könyvet: Méhes György - Egyetlenem. És nem bántam meg! Csodálatos történet, az író saját története, feleségéről, egy életen tartó valódi szerelemről. Megismerkedésükről, háborús évekről, munkáról, családról és az egész életükön átívelő, egymás iránt érzett mélységes szeretetükről. Drága felesége halála után kezdte el írni ezt a könyvet. A könyvet, amit olyan jó a kezemben tartani. Szeretek online olvasni, de a könyv az más. Az annyira az enyém. Kézbe vehetem, beleszagolhatok, kitehetem a polcra. Igaz, jó könyvet találni igencsak nehéz. Most is sokáig nézelődtünk, olvasgattuk a fülszövegeket. Aztán kicsit leültünk bent, egy-egy szerzeménnyel a kezünkben és csak beszélgettünk.. Mindenféléről. Kellemes élmény volt, mintha csak barátnőként találkoztunk volna egy kávé mellett :) Mit ki nem hoz az emberből egy ilyen környezet. Ajándéknak valót is találtunk :) Hamarosan lesz anyáék és Petiék házassági évfordulója is. Volt egy könyv, amit mindketten érdekesnek találtunk, a címe: Mielőtt megismertelek. Itt nézhetitek meg ti is: http://www.booker.hu/konyv/mielott_megismertelek_jojo_moyes/
Eztán egyöntetűen a pszichológiai témájú könyvek felé vettük az irányt. Család, önmegismerés, konfliktuskezelés. Meglepetésünkre nem kevés könyv foglalkozott bibliai gondolatokkal, sőt volt, ami kifejezetten bibliai példákra épült! És ezek csupa mostani kiadású könyvek, amikbe találomra belelapoztunk, a címe alapján nem is sejtettük, hogy ilyesmit is tartalmaz majd! Aztán egy kis háztartás, sminkkészítés, esküvő, és el is érkeztünk újra a kijárathoz.. Érdekes utazás volt ez a könyvesboltban. Kicsit belső utazás is. Olvasni jó. Nagyon jó..

Idézet, Méhes György - Egyetlenem c. könyvének előszavából, egy éltes öregúr tollából:

"A második levél:

2004. április 7.

Édes Egyetlenem!
Te vagy életem nagy ajándéka. Lélekben, gondolatban állandóan Veled vagyok.
A gyógyulás minden részletéről beszámol Zsi meg Öcsi. Én itthon várom a híreket. Lehunyom a szemem, és magam előtt látlak, mosolyod, csillogó szemed. Milyen csodálatos ajándékot kaptam a Sorstól. Téged, Kincsem, egyetlen boldogságom. Kimondhatatlan, mennyire vágyom utánad. Együtt lélegzem veled.
Nagyon-nagyon szeretlek, Édeském.

A temetés után kezdtem írni ezt a könyvet."

idézetek

A minap elkalandoztam egy kicsit a www.citatum.hu oldalon. Biztosan ismeritek, idézetek vannak rajta.. Nekem mindig az a legmeglepőbb benne, hogy mennyire egyformák vagyunk valójában. Hogy milyen sok ember megy keresztül ugyanazokon az érzéseken, amiken én, amiket szavakba önt. Sokszor olyan mesteri módon, amire én képtelen lennék. És akkor olyan jó elolvasni, hogy igen, én pontosan így vagyok vele, hát más is érzett már ugyanígy? Ha szükségem van egy kis megértésre, csak lapozok néhány oldalt egy-egy témában és valószínűleg lesz majd egy éppen rámillő gondolat! Ilyenkor mindig könnyebb lesz a lelkem. Eszembe jut az, hogy a kimondott szónak hatalma van. Néha éppen az segít megérteni, vagy feldolgozni valamit, hogy egyszer valahol frappánsan megfogalmazva látom magam előtt feketén-fehéren. Az emberek szeretik az idézeteket. Egyszerre segítenek nekik megérteni és ugyanakkor a későbbiekre nézve kifejezni valamit. De mindez nem menne tapasztalatok és elmélkedés nélkül. Sokszor gondolok arra, hogy a jelenlegi helyzetem megadja azt, hogy mindezekre több időt szánhassak. Tapasztalatgyűjtésre és elmélkedésre. Nekem az adatott meg az életben, hogy többet foglalkozhassak a személyiségem megértésével, fejlesztésével.. Más talán másban teljesedhet ki ennyi idős korára, én ebben próbálok, és erre igyekszem megbecsüléssel tekinteni, mert azt hiszem ez valóban értékes dolog.. És akkor legyen itt egy röpke két sor, ami ma leginkább megérintett:

"Nyugodj most, szerelem
Szeress most, nyugalom.."
(József Attila)

Új kedvencek

Új frizu :)

 

Amit ma szeretnék megosztani veletek, az egy olyan gondolat, egy olyan következtetés, amire a közelmúltban jutottam:
Az, hogy kibe, meddig, miért vagyunk szerelmesek, az egyedül rajtunk áll, nem a másiktól, a szeretett személy viselkedésétől, hozzánk való viszonyulásától függ! 
Hogy miért is nem hagyják el azok a nők a párjukat, aki erőszakos velük és bántalmazza őket, pedig megtehetnék, hogy elmenjenek? Ezen sokat töprengtem, mert mostanában felkapott téma. Hogy miért is szeretünk, ragaszkodunk egy olyan személyhez, aki megbánt, figyelmetlen, aki elhagy. A környezetünk értetlenül áll a dolog előtt! De hát ezt és ezt tette veled, szóba se állj vele többet! És tényleg így lenne logikus és lehet, hogy tényleg megérdemelné, mert valóban sok fájdalmat okozott. És mégis, mivel az érzés tőlünk függ, szeretjük ugyanúgy tovább.. És aztán van, amikor elmúlik a szerelem. És ott van az a másik, aki szeret, aki gyengéd, törődik velünk, rózsát hoz, remek a humorérzéke, mindenhol pontosan ott van, megbízható és még a csillagokat is lehozná nekünk az égről! De mégsem tudjuk őt tovább elviselni, mert egyszerűen már nem szeretjük, mert a ragaszkodásunk BELŐLÜNK fakad. Hiába az ő jótettei és hogy jól bánik velünk. A régi filmekben lehet ezt hallani, hogy hozzámegyek, mert olyan jó ember, majd megszeretem.. Sajnos ez nem a jóságtól függ. A szerelem mindig ismeretlen kémiai utakon talál meg bennünket valahogyan, nem egyenesen következik valamiből. Legalább is én már ezt többször megtapasztaltam, hogy nem tudom szeretni a legjobbakat és a szeretett személy egy félig bántó sms-e is ezerszer többet jelent, mint az égboltról lehozott akármennyi csillag..

Mese, ugye érzed - Szeret ez a lényeg
Összetöri szíved - Látod mégse félek
Nem ad, csakis ígér - Bűnös, aki ítél
Ez csak egy játék a szerelmért..

Mi ma a betegség?

Ezt ma egy természetgyógyász oldalon olvastam.. Közismert tény, de valahogy mégis szomorú, hogy így van. Nekem is rengeteget fáj a vállam, hátam, lapockám, nyakam, egyfolytában merevek benne az izmok és ez gyakran vezet fejfájáshoz. Ezekkel a fájdalmakkal állandóan küzdök. Szinte mindig hideg kezem-lábam. Sőt mostanában kifejezetten alacsony a vérnyomásom. Ráadásul ismeretlen eredetű allergiás rohamaim is vannak időnként, úgy évente egyszer-kétszer, amire a legutóbb az ügyeletes orvos azt mondta, hogy szerinte ez bizony pánikroham és hiába szurkálnak, meg tesztelnek, a testem becsap, átver az allergiás tünetekkel és valójában csak odafigyelésre vágyom.. Vajon tényleg így van? Az biztos, hogy nagyon fontos megadni a testnek, amire szüksége van: a sok-sok folyadékot (vizet), az elegendő, pihentető alvást, a megfelelő mennyiségű mozgást és nekem a lehető legtöbb meleget :) Na meg, hogy tudjunk lazítani, igyekezzünk nyugodtak maradni, nevelni magunkat, hogy kevésbé legyünk aggodalmaskodóak. És kellenek a barátok, a család, akivel meg tudjuk osztani a nehézségeinket, hogy azok kevésbé nyomják a vállunkat. Átvitt értelemben és fizikailag is :)

A betegnek nem az éjszakai drogozás, káros szenvedély, a vörös húsok túlzott fogyasztása, a dohányzás a kiváltó okai az egyre leépülő szervezeti állapotuknak, hanem egyre inkább a lelki (önemésztések, gondterheltségek) az idegi (stresszek, feszültségek, szorongások) a bíróképességet meghaladó életviteli hatások. Tehát legtöbbször nem a megszokott kémiai anyagok (orvosságok) hozhatják meg a kívánt eredményt, ezért is szüntetjük meg az ezektől való függőséget.

Orfűn, novemberben

Hát megérkeztünk újra.. Betettem egy adag mosnivalót a hazahozott ruhákkal, főztem egy teát, feltettem a hétvégi képeket a gépre, lezuhanyoztam és fürdés után jól bekentem magam babaolajjal. Semmi sem teszi olyan puhává a bőrömet, mint a babaolaj vizes bőrre kenve!  Egyszóval, újra itthon vagyok :)
Nagyon jó volt ez az elmúlt 4 nap! Ráadásul ajándék volt ez a gyönyörű jó idő, amiben részünk lehetett! Kicsit tekeregtünk Orfűn, de voltunk bent Pécsen is városnézni és tegnap este mentünk át Hertelendre, esti fürdőzésre. Hát az valami fergeteges volt! Nem csak azért, mert nagyon kellemes az esti fürdőzés, a meleg vízben, lágy fényekkel, hanem maga a termálfürdő, ahogy megcsinálták, az valami fantasztikus! Ismeritek Hundertwasser stílusát? Én is most ismertem meg a húgomtól, írjátok be a gugliba, nagyon érdekes, szinte meseország, amit ő teremt, hát éppen így volt kialakítva kívül-belül a fürdő is. Sehol egy egyenes vonal, sehol két egyforma motívum. Ezentúl mindig megyünk, ha hazautazunk :) Olyan jó volt gyülekezetbe is menni, éppen voltak ott más budapesti ismerősök is, sőt olyan szerencsém is volt, hogy éppen előttem ült egy srác, aki az apukájával zenél - legfőképp esküvőn - és a családi zenekarba egyre kevésbé tud beszállni a nővére, aki énekel. Szóval Bálint most hallott énekelni és megbeszéltük, hogy összehozhatnánk majd egy közös éneklést velük! Már a gondolattól is boldog lettem :) De egyáltalán, ahogy a testvérek fogadtak, a kedvességük, a jóízű beszélgetések és a csodaszép napsütés. Mind-mind annyira jó volt! Hajnival meg is beszéltük, hogy ezentúl együtt kirándulunk majd erre-arra :) Nagyon örülök, hogy így összehoztuk négyen ezt a hétvégét és mindenki jól érezte magát. Finomakat ettünk-ittunk, anyáékkal is jókat beszélgettünk. Sőt, most, hogy voltunk a Rácz-tanyán, még valahogy a lovagláshoz is megjött a kedvem! Hiszen Orfű lovas falu és nem tudom, most annyira megfogott ott a hangulat, ahogy végigjártuk az istállókat.. Beszélgettünk egy korombeli lovász lánnyal, ő díjugrató versenyekre is jár. Most valahogy a szokásosnál is jobban elvarázsolt a lovak robusztus, mégis kecses testfelépítése és az az erő, ami árad belőlük, olyan hatalmasak voltak és mégis olyan engedelmesek. Arról beszélgettünk, hogy micsoda érzés uralni és érezni ezt az erőt, miközben a dombokat átszelve vágtázik alattunk egy ilyen csodaszép állat! Biztosan nagyon felemelő lehet!
És íme néhány kép a pécsi napunkról: