Mostanában egyre többször próbálok tudatosan gondolni arra egy-egy feszült helyzetben, hogy bármennyire is súlyosnak ítélem meg akkor és ott a dolgot és bármennyire is érintve érzem magam benne/általa érzelmileg, 10 perc múlva /1 nap múlva /1 hét múlva annyira másképp fogom látni az egészet!
Muszáj megtanulnom kevésbé beleélni magam egy kritikus helyzetbe, párbeszédbe, konfliktusba. Sokszor az a baj, hogy nagyon belelovalom magam az ilyesmibe, aztán rövid időn belül meg úgy érzem, hogy annyira nem érte meg :( Lehiggadok és szinte szégyenkezem, hogy mennyire felfújtam egy adott helyzetet, vagy akár csak egy szót, egy meggondolatlan mondatot..

Azt a mondást is nagyon megszerettem (főként az álláskeresés gondterhes napjaiban) hogy "előbb alszom rá egyet". Az egyik legbölcsebb tanács a világon! Hihetetlen, hogy amiről egyik nap még úgy érzed, hogy tragédia és nem látsz kiutat, de legalább is képtelen vagy választani, azt csupán egyetlen éjszaka után mennyire másképpen tudod látni. De van olyan is, hogy nagyon lelkesedsz valamiért, aztán másnap meggondoltabb vagy és már nem látod annyira jó ötletnek.. Egy átaludt éjszaka mindig segít rendezni a gondolatokat és lecsitítani a háborgó vagy éppen kitörő érzéseket. Segít higgadtan látni a helyzetet és tiszta fejjel döntést hozni. Ma már a szavam járása, hogy "előbb aludnék rá egyet"....