Hát elmúlt március 26-a.. Mi egy hotelben vendégeskedtünk, de a terem nagyon egyszerű volt. Teljesen arra emlékeztetett a hangulata, mint mikor régen bérelt helyeken gyűltünk össze. Az első ének alatt még könnyek is szöktek a szemembe.. hányadik Emlékünnepem ez már és eszembe jutott a család, kedves szüleim, akik kicsik korunktól hűségesen vittek minket minden összejövetelre.. Most Sárával voltunk egy család, illetve velünk ült még Hajnikám és Ilona is, a tanulmányozóm :) Tetszett neki, élvezte az eseményt. De azt szeretem benne, hogy őt nem csak a szerető közösség vonzza. Sokat beszélgettünk már a váltságáldozatról és, hogy valóban kik jogosultak fogyasztani az emlékjegyekből, hogy kik is alkotják a 144 ezret. Apropó, utánanéztem, hogy miért is gondoljuk azt, hogy ez egy konkrét szám és nem jelképes, mint a Jelenések könyvében annyi minden, hátha nektek is hasznos lehet: Miért mondják Jehova Tanúi, hogy a Jelenések könyvében említett 144 000-es szám szó szerint, és nem jelképesen értendő?

Szóval jó érzés volt arra gondolni, hogy ezen az estén, ahogy a Nap körbejárja a földet, Mindannyian egybegyűlünk :)

Természetesen itt is hatalmas hó van. Nem is emlékszem arra, hogy bármikor hóban mentünk volna Emlékünnepre. És még most is esik szakadatlanul.. Pedig hétvégére már 15 fokot mondanak! Hát, kíváncsi leszek! Talán most haza is megyünk, a múltkorit elhalasztottuk ugye a rossz időre való tekintettel és milyen jól tettük..