Lassan eltelik "szabadságom" 1. hete.. Sok időt töltöttem a barátaimmal és velük tartalmas beszélgetésekkel. A szolgálat is segít minden nap, hogy hasznosnak érezzem magam. Meg a házimunka és a főzés. Egyelőre úgy tűnik, nagyon sokan kereshetnek állást, mert a szokásosnál jóval kevesebben reagálnak a beküldött önéletrajzaimra. Órák alatt ezrek néznek meg egy-egy állást. Szerencsémre jövő hétre a munkaerő-kölcsönző tud nekem munkát adni. Helyettesíteni kell két helyen. Ezzel legalább már a jövő hónapra való lakbéremet megkereshetem. Azt is észrevettem, hogy most a szokásosnál sokkal kevésbé vagyok aggodalmaskodó. Talán azért, mert már sok ilyen helyzeten mentem keresztül és ez megerősített, de az is lehet, hogy a szellemiségem is fejlődött az elmúlt időben. Apu fejezte ki nagyon jól, hogy minél erősebb az ember szellemileg, érzékelni fogja, hogy annál kevésbé aggodalmaskodik. "Minden napnak elég a maga baja." És lám, például jött is ez a munkalehetőség. Az e havi lakbért már átutaltam, ezért ha a fennmaradó összeggel jól gazdálkodom, azt akár két hónapra is beoszthatom és így már a jövő hónapban is - ha egyszerűen is - de kijövök anyagilag. Szeretnék egy értelmes, tartalmas állást, de nem célom, hogy karriert építsek. Egy kedves és elfogadó kollektívára vágyom és részmunkaidőre. 6 óra bőven elég, amit ennek a világnak akarok adni. Elvégezni a kis munkámat, aztán letenni a tollat és élni a saját életem, más tevékenységekkel foglalkozni. Ki tudja, talán ennél a két cégnél, ahova helyettesíteni megyek, akár még akad is valami munka!? :)