2013. április 22., hétfő

Apróságok teszik a szakácsmesterséget

Régóta vallom, hogy a főzés, a jól főzés a legapróbb trükkök tudományában rejlik. Nem igazán a daraboláson, vagy a mennyiségek kimérésén, hanem, hogy percre, másodpercre pontosan addig főzzük, süssük, amíg kell, akkor tegyük bele, akkor pirítsuk rá, akkor vegyük le a tűzről, annyit adagoljunk (pl. az egyes fűszerekből), amennyi éppen szükséges. És éppen ezért igaz, hogy gyakorlat teszi a mestert! Néhány tapasztalatomat szeretném még megosztani veletek ilyen téren az elmúlt hetekből:

Elsőnek is leírom a legújabb kedvencemet, a SZERECSENDIÓT! Nagyon megszerettem az ízét! És azt az ízt, amit pontos adagolása kihoz egy-egy ételből, vagy éppen hozzáad. Nagyon szeretem a különböző krémleveseket, ma brokkoliból csináltam és most már sosem hagyom ki belőlük ezt a fűszert! Mióta Hajni sütőtök-krémlevesébe beleszerelmesedtem - mely leves kerek, egész ízének egy legfőbb alkotója a szerecsendió - azóta nem tudok betelni vele :)

Maradva a krémlevesnél, többször próbáltam azt, hogy natúran és diétásan csak összefőzöm a hozzávalókat és a fűszereket és egyszerűen összeturmixolom a kész levest. De nem. Többet nem teszek ilyet. Bármily gazdagon van benne a zöldség és a fűszer, sosem lesz teljes így a leves íze. Bármivel fűszerezem, túlságosan zöldségíze marad. Kell bele a zsiradék. Kell bele az olajon pirított hagyma íze. Így hát eldöntöttem, hogy nem kísérletezem tovább és ezután újra a hagyma pirításával fogom kezdeni a krémleveseket is :)

Még mindig idevág egy kicsit, hogy azt is kipróbáltam, hogy a tejföl helyet - legtöbbször csak az volt a baj, hogy épp nem volt itthon :) - csak tejjel próbáltam valaminek lágyítani az ízét. De nem. Ez sem működik úgy, ahogy kell. A tejföl íze mindig selymesebb, krémesebbé és finomabbá teszi az étel ízét. Akkor is, ha be akarok vele habarni valamit.

És még egy tanulság, hogy a főzést, mint olyant, nem lehet megspórolni :) Volt, hogy utólag a forró ételbe még bele-beletettem valamit, amivel tuningolni szerettem volna és gondoltam, hogy még mindig olyan forró, biztosan jól elvegyül benne, és talán az anyag el is veszik, de az íz.. az íz csak az összefőzéssel lesz a megfelelő :)

+1 tipp: vettem sütő-főző margarint, gondoltam, talán egészségesebb, mint az olaj. Darálthúst pirítottam rajta rizses húshoz. És borzasztó lett az íze :( Köszönőviszonyban sincs az olajon készített pörköltével. Inkább majd sütibe elhasználom :(


2 megjegyzés:

  1. Ez jó, teszik, hogy a hibákat is leírod :) Nem ciki, de tanulhat mindenki belőle :) Persze ilyenkor mindig eszembe jut anya mondata: ,,látod,ha itt lettél volna velem a konyhában,,. :) Csak így tovább :)

    VálaszTörlés
  2. Köszi :) Hiába, a saját kárán tanul a leginkább az ember..

    VálaszTörlés