Gyorsan elszalad ez a hét is..

Néhány gondolat az elmúlt napokból.. Képzeljétek, ma megint felhívtak az Origótól és behívtak egy hivatalos interjúra. Annyira megdöbbentem! Erre már egyáltalán nem számítottam. Hiszen úgy éreztem, eldőltek a dolgok és én is döntöttem már munkaügyben. De most annyira elbizonytalanodtam :( Annyi egészen bizonyos, hogy az Origónál nagyságrendekkel jobb fizetést kapnék 8 óra munkáért.. De most már itt a vip-phone, kezdek belejönni a munkába és hát itt is vannak hosszútávú perspektívák.. Annyira megrendültem ettől a váratlan ajánlattól.. Hazafelé csak elmélázva bandukoltam, mikor összefutottam Andrissal, aki azonnal látta, hogy valami történt és kérdezte is, hogy mi az. És valahogy olyan jó, hogy találkoztunk. Mintha a lelkem csak erre a megkönnyebbülésre vágyott volna, ott helyben elmondtam neki a sztorit és hogy most mennyire nem tudom, mihez is kezdjek. Jó volt érzékelni az ő határozottságát. Hiába, a férfiak máshogy kezelnek helyzeteket. Adott egy jó tanácsot: ne érzelmi alapon hozzak döntést munkaügyben. Olyan egyszerűnek tűnik ez a tanács és mégis annyira jó, hogy ez így ki lett mondva. Ahelyett, hogy álmatlanul forgolódnék, tényleg döntsek hideg fejjel, mikor már minden tény és adat birtokában vagyok. Nem kell azon rágódni, hogy ki, mit érez majd, vagy hogy én mit éreztem korábban. A tényeket kell alapul venni. És nem is kell azonnal döntenem. Nem kell türelmetlennek lenni, jövő héten minden szépen letisztul majd..

Rituskámmal tegnap arra jutottunk, hogy ez a világ olyan, mint egy hegyező. Amellett, hogy folyton lefarag belőlünk, minden egyes nap kihegyez, hogy pattanásig feszüljenek az idegeink és szúrósak legyünk másokhoz. Ezért is kellenek olyannyira a szellemi dolgok és főképp a személyes tanulmányozás és elmélkedés. Mert az csiszol rajtunk, segít elvenni az élét a dolgoknak, lepuhítja, lekerekíti a sarkokat. Finomítja a természetünket, az idegállapotunkat, a másokkal való bánásmódunkat. Türelemre, önuralomra, békességre ösztönöz.

Még nagyon tetszett a múlt heti nyilvános előadásban az a gondolat, hogy manapság mindenki a jogaiért harcol, de a kötelességeinek nem nagyon akar eleget tenni. Pedig a Biblia szerint annyi dolgunk lenne egymással szemben, amit Jézus megfogalmazott: úgy bánj másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak. Ha úgy állsz szemben a másikkal, hogy ő is jót akar neked, adni szeretne, segíteni és te is neki, nos ha mindenki így tenne és ilyen lenne a hozzáállása, akkor senkinek nem kéne harcolni a jogaiért :) Csak ezt az egy szabályt alapul véve..