Talán öregszem.. Vagy nem tudom miért van :) De mostanában úgy érzem, hogy sokkal érzékenyebb lettem az illatokra és az ízekre. Még egy fontos beszélgetésről is képes elterelni a figyelmemet a közelben álló orgonabokor csodás illata. Vagy sokkal inkább rabul ejt egy-egy finom íz. Például sosem gondoltam volna, de a kínai szójaszószos pirított tésztáért egyszerűen odáig vagyok! Vagy a fahéj íze is olyan, amivel mostanában nem tudok betelni. És az a különleges, hogy mindezek milyen érzelmi hatást váltanak ki belőlem. Nosztalgiát, örömet, boldogságot, szerelmet, elégedettséget. Sőt egyfajta mámort, bódulatot. Most, hogy minden virágzik, az orgona, az akác, a cseresznye -és gesztenyefák, a gyöngyvirág, maga a csoda végigbiciklizni az én szeretett Albertfalvámon. Olyan gyorsan borult zöldbe minden. Olyan gyönyörűek a fák. Nemrég új utakra tévedtem és esteledve végigkerekeztem a Honfoglalás úton - egyszerűen fantasztikus volt! Zöldben és virágban úszott az egész utca, csodás házak voltak. Olyan volt, mintha hazaértem volna. Mindig ugyanaz jut eszembe: a "valódi élet". Erre vágyik az ember - szép otthonra, zöldövezetre, kis patakra a kert végén, békére, nyugalomra, madárcsicsergésre, tücsökciripelésre, boldog családra. Ez az ember természetes közege.. Talán egyszer majd nekem is megadatik, hogy ilyen otthonom legyen.. Ahol biztosan mindig tiszta, friss, finom illat lesz :) Nekem az a feltöltődés, ha ilyen helyeket járhatok be.. És már alig várom, hogy végre eljöjjön, amit a legeslegjobban szeretek, hogy virágba boruljanak a hársfák :)))
És ha már illatok és virágok és tisztaság.. Ajánlom minden virágillat-kedvelő figyelmébe a L'occitane két csodás virágillatát, a 4 féle rózsából és a bazsarózsából készültet. Ha egyszer nagyon gazdag leszek, beruházok valamelyikre. Vagy mindkettőre :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése