2012. július 18., szerda

Egy örökzöld a 90'-es évekből.. Néhány sora gyakran eszembe jut, ha nagy Budapesten sétálok.. és dudorászom..


Ahonnan jöttem, ott égig érnek a házfalak,
Magasra nőttek, mégis szürkének látszanak,
Millió ember hiszi, hogy egyszer valami történik hirtelen
Hiába vártam csodákra, de nem üzentél nekem.

Túl minden álmon, végre egyszer hosszú évek után
Rád találtam, hát vigyázz rám!
Bármerre jártam, azt reméltem, holnap látlak talán,
Most itt vagyok, hát vigyázz rám!

Nagy ez a város, de semmi nem tart itt, azt hiszem,
Valami elmúlt, és nem várom már, hogy jobb legyen,
Millió ember hiszi, hogy egyszer valami történik hirtelen, 
Hiába vártam csodákra, de nem üzentél nekem.


Túl minden álmon, végre egyszer hosszú évek után
Rád találtam, hát vigyázz rám!
Bármerre jártam, azt reméltem, holnap látlak talán,
Most itt vagyok, hát vigyázz rám!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése