Ballagás

Látom már a statisztikákon, hogy egyre kevesebbet olvastok, és ezzel nincs is semmi baj :) Kitört a nyár, biztos mindenki megy a szabadba, strandra, nyaralni és kevesebbet ül a gép előtt. Akárcsak én :)

Tegnap volt a ballagás. Délelőtt még elugrottunk az Allee-ba, hogy ajándékot nézzünk. Fogalmunk sem volt, mit kéne venni. Végül úgy alakult, hogy közös ötlettel oldottuk meg a dolgot: Sára indítványozására bementünk a Regio játékboltba és én meg észrevettem a leendő ajándékot: egy gördeszkát, védőfelszereléssel. Chris nagyon mozgékony srác és biztosak voltunk benne, hogy kiválóan megtanul majd gördeszkázni, bár afelől kétségeim vannak, hogy a könyök- és térdvédőt fogja használni :) Mindenesetre sikerült örömet szerezni neki! Edináék úgy 2 felé estek be hozzánk a vízműves családi napról, strandruhában. Szóval ők legalább kényelmesben utaztak, mi már szoknyában. Még egy csokrot is vettünk közösben, amit stílszerűen, ahogy manapság divat, egy extra díszítéssel, egy kis motorral is feldobtunk :) Nagyon hamar odaértünk az autópályán Agárdra. Szikrázóan sütött a nap és már egyre több nyaralót lehetett sétálni látni. Máris elképzeltem, ahogy, ha leutazunk Petiékhez nyáron, majd reggelenként klaffogunk lefelé a papucsunkban a strandra.. Egy szép és hosszú utca végén laknak, a tótól egy kellemes séta, albérletben, egy családi házban. Van garázs, nagy kert, hintaágy, kutya, macska, ahogy kell.. Mire odaértünk, már sokan ott voltak és az asztalokon finomabbnál finomabb sütemények kínálták magukat. Bea kitett magáért! Elbeszélgettük a délutánt, Chris még bolondozott a haverokkal. Aztán lassan ő is ünneplőbe öltözött, Peti és Laci elindult az iskolába összeállítani a hangosítást. Peti ugyanis abban az iskolában rendszergazda, ahonnan Chris elballagott most. Nem mellesleg 3 utcasaroknyira a házuktól :) Bűbájos vidéki iskola, fehér falak, fa díszítés, vörös cserép, nagy, árnyas fás udvar.. Én már eddigre is elég sok képet csináltam az összejött társaságról, de a java még csak ezután jött. Szóval Edináék is átöltöztek, elindultunk mi is az iskolába, megnéztük Peti munkahelyét is, aztán lesétáltunk az udvarra és kisvártatva elindult a program. Búcsúbeszédek az alsóbb évfolyamoktól, táncbemutatók, az igazgatónő beszéde, aztán kiszólították a színpadra a ballagó nyolcadikosokat, kaptak lufit és el is engedték.. Ez már egyre több iskolában lett hagyomány. Ezután még egy hosszú dícséret- és jutalom-könyvosztás következett és végül a befejező mozzanat, a nyolcadikosok behelyeztek az iskola fa kapujába egy-egy monogrammal ellátott szöget.. A képeket a Chris ballagása c. mappában nézhetitek meg a picasán.
Hosszú program volt, mi is elfáradtunk. Elindultunk haza, otthon még egy kis beszélgetés, aztán búcsúzkodás. Nagyon jól esett az a finom, nyugodt vidéki hangulat, ami ott volt. Szinte én is vártam, hogy újra kezdődjön el a nyári szünet. Maradtam volna még.. Úton hazafelé még beugrottunk Pázmándra is és elhoztunk egy tündéri kiscicát. Edináék új családtagja lesz. Legszívesebben mi is elhoztunk volna egyet, de sajnos a mi albérletünk tulajdonosa nem engedi az állatot a lakásban. Ejj, de jó lenne már saját házban élni :)

Mára meg aztán igazi hőség lett, összejövetel után beugrottunk egy finom gyrosra a Móriczon, kicsit kalandoztunk az Allee-ban és Sárával beszereztünk egy-egy megfelelő hajfestéket, ő barnát, én szőkét :) Szóval most ilyen hajfestésbe fullad majd ez a délután, remélem mindketten elégedettek leszünk a végeredménnyel :)