Mai sétám alatt az I. kerületet, vagyis Krisztinavárost fedeztem fel. Kicsit barangoltam itt a XI-ben, aztán villamosra ültem és meg sem álltam a Moszkva térig. Vagyis na, Széll Kálmán térig :) Onnan indultam el újra gyalog és mondhatom, ismét nagyon hangulatos utcákat fedeztem fel! Hihetetlen meredek hegyoldalakba építették ott a házakat. Van egy különleges atmoszférája. A házak között itt-ott lombos fák, apró kis kertek és lépcsősorok bújnak meg. Sok helyütt benőtte a falakat a borostyán. Egy házat különösen, aminek bűbájos erkélyei voltak és sok ablakban színes virágok is sorakoztak. Szinte mesébe illő volt! Oda még el kell egyszer mennem a fényképezőgépemmel :) Kellemesen meleg volt és jó zene ment a fülemben. Engem ez annyira feltölt! Eljutottam egészen az Alagút bejáratáig, oda vezetett az utca. A Logodi utca. Eztán kicsit lejjebb kanyarodtam és mentem-mentem tovább a 18-as villamos mentén, el a Rácz Fürdő és az Erzsébet-híd mellett, végig a Gellért-hegy oldalában aztán fel a Bartókon egészen a Móriczig. Egy jó pár kilométert megint magam mögött hagytam az biztos! Ilyenkor annyi mindenen lehet gondolkodni, tűnődni vagy épp rendezni magamban dolgokat.. Van egy szám amit most is rengetegszer meghallgattam. Meg is találtam nektek, bár azért a fülemben szólva egészen más élményt nyújt. De azért remélem nektek is tetszeni fog. Illett ehhez a merengő, felfedező kellemes nyári délutánhoz.. A virág ne tévesszen meg, egy remek Dido & Faithless nótáról van szó!!